Nyáron nyaralok, lábat etetek...
Sokszor látni az utóbbi időben, már nem csak wellness központokban, hanem fürdőhelyeken, strandokon is, apró halakkal teli akváriumokat, amelyekbe a kíváncsi nyaraló bizonyos összegért belelógathatja a lábát. Na, de minek? Bár az elmélettel képben voltam, úgy döntöttem, most terepi tapasztalatot gyűjtök, és így írom meg ezt a posztot. :)
A halacskát édesvízi doktorhal néven emlegetik ezeken a helyeken, de a valódi neve piros szívogató márna (Garra rufa). Különböző bőrbetegségek (gombás fertőzések, ekcéma, psoriasis stb.) tüneteinek kezelésére használják nagyon hosszú ideje. Állítólag már Nagy Sándor is... Az előbb említett nyaralóhelyeken pedig első sorban a tenger-/medencevíz által feláztatott bőrkeményedések eltávolítására vetik be. A lényeg, hogy a halak megeszik a fölösleges, elhalt szaruréteget, és pihepuhává varázsolják a bőrt.
Őszintén szólva szkeptikus voltam kissé, de nagyon kíváncsi, így belelógattam én is. Először is a lábaimat alaposan szemügyre vették, lemosták és -fertőtlenítették, csak azután engedtek a halak közelébe. Először nem is igazán éreztem semmit, de ahogy telt az idő, egyre erőteljesebben és folyamatosan tapasztaltam egy bizsergést, vagy pezsgést. Mintha enyhe zsibbadás lett volna. Egyáltalán nem fájdalmas vagy kellemetlen, a hatás pedig - el kell ismernem - határozottan érezhető.
A módszer alapja, hogy a Garra rufa Nyugat-Ázsia eredetileg kifejezetten meleg élőhelyein elterjedt (15-28 C), ahol a vízben kevés a számára elérhető kaja. Így "rászokott" arra, hogy a vízben kóválygó állatok, emberek bőréről leeszegeti a felesleges szarut.
Mókás és hatékony, de nem mindenki szerint van rendben, bizonyos amerikai és kanadai területeken pedig egyenesen illegális ez a módszer (Ichthyoterápia). Egyrészt azért, mert az ellenzők állatkínzásnak tartják, hiszen csak akkor viselkednek így ezek a halak, ha nincs elég táplálék, tehát a "működéshez" gyakorlatilag éheztetik őket. Másrészt pedig a helyi szabályozások függvényében a kozmetológiai eljárások után a használt eszközöket sok helyen meg kell semmisíteni, de ebben az esetben ez még kevésbé van rendjén. Ezeken a helyeken kívül a 2000-es évek elejétől kezdve viszont egyre népszerűbbé és elterjedtebbé vált, helyenként akár nagy tartályokban, ezres példányszámban lévő halak egész társaságok lábait rághatják egyszerre.
A faj egyébiránt a pontyalakúak rendjéhez tartozik, kifejlett mérete meghaladhatja a 12 cm-t, és Törökországban már tiltják a halászatát a túlhasználat miatt.
